Pole & Cole

Ma szeretnék felháborodásomnak hangot adni, miszerint az alkotók csak alkotnak és azt a szót, hogy marketing, ill online marketing, mivel a 21. század van, nem ismerik (??) Természetesen tisztelet a kivételnek, de akik nem érdekelnek azokat nem akarom a neten újralátni, akik érdekelnek, azok meg léteznek, de mégsem léteznek. Tegnap a WAMP-on jártam és egyik ámulatból estem a másikba. Egyik nagyon nagy kedvencem, Havrán Ágnes lett. Az 'egy-csecsemőnek-minden-vicc-új' elv alapján, most ismerkedtem meg a munkáival, ez természetesen nem jelenti azt, hogy eddig nem alkotott, nem létezett, stb. Ma, amikor a kézzel írott névjegykártyáját (!!!) előszedtem a táskámból és izgatottan vártam, hogy újra átélhessem a csodát, hát csak egy 'no such site' felirat várt, a csoda elmaradt, volt helyette csalódás. Nem baj, erre találták fel a gúgli-keresőt. Hát most mit mondjak, nem jártam nagy sikerrel. Vagy ez a, 'aki-megtalálja-megérdemli-hogy-vegyen-magának'-elv? Most nem akarok, (vagyis de) jobban belemenni, de több títzezres darabokról van szó, komyolan, VÁSÁROLNI SZERTNÉK, ennek ellenére semmi. Én könyörögjek hogy online előre turkálhassakak a darabok között? Komolyan kiver a víz.. Na mára ennyi. Havrán Áginak egy linket szentelek, ami szintén nem adja vissza a szinvonalat. Táskák: 5-ös, online megjelenés: 1-es.

És íme egy hazai alkotás. Bugyinkban gyűjthetjük/tarthatjuk a pénzt, a csekkszelvényeket, a személyinket, a kis mütyűrjeinket stb. stb. Sajnálattal, egyébként azt konstatálom, és elnézést kérek, hogy ezúttal nem csak magáért a termékért rajongok, szóval, hogy itthon elég uncsi darabokat látok, és elnézést a nagypályásoktól. Vannak biztos izaglmas darabok is, csak még engem nem találtak meg. Na de a bugyi, ötletes, praktikus, vicces, bár kérdem én, ki nem röstell előhúzni egy buggggyogót, a postán, hogy befizesse a csekkeket. Vegyesek az érzelmeim.

20-30 éves, távolkeleti hímzett, díszített anyagból készült ez a hatalmas, csicsamicsás, színes táska. A mi kontextusunkban kicsit cigányos a beütése, de nekem nagyon tetszik ez az elsőre totál-káosznak tűnő minta. Nyárra egy laza-lenge öltözethez simán el tudom képzelni szinte akármilyen alkalomra. Hétköznapra is, alkalminak is. Izlés kérdese.

Én nem is értem, hogy lehet ilyen kreációkat kitalálni. Nemezelt sál (?) selyem rózsákkal és gyöngyökkel díszítve. Elvileg nem egy hétköznapi darab, se viselés módjával se kinézettel kapcsolatban. Ha teljesen reális akarok lenni, azt mondanám, nem hiszem hogy az irodába besétálnék egy ilyen kreációban, de ismerve igazán magamat, tulajajdonképpen még ezt is el tudom képzelni. Úgy értem elképzelni, mármint gondolni rá, fantáziálni róla, választani rögtön hozzá egy új kabátot, és persze egy hozzáillő táska se lenne rossz. De akkor mehetnék már kocsival is, de akkor kellene vmilyen gardrób ahova letehetném ezt a sok drága, igényes, csodálni-megszerzni való holmit. Na ahhoz dukál egy saját iroda, persze fizetésemelés, az a minimum. De csak és kizárólag azok közül, ami a parkra néz és nem a WC-vel szemben... Rendben.. most mennem kell dolgozni, igen, vagyis nem, szóval ugyanazt amit eddig, megosztva egy irodát, kb 50 másik emberrel. Jól van, ez se rossz, mert nem unatkozom :-)

Attól tartok, el kell térnem az eredeti tervemtől, miszerint a kedvenc táskakölteményeimet mutatom be. Mert közben találok még ezt azt. Most épp ezt a brutális méretű textil nyakláncot. Annyira egyzserű, hogy tulajdonképpen bármelyikőnk kitalálhatta volna. Az ihletet, minden bizonnyal vmelyik törzsi nép adhatta. Színes, bohém, mégis, akár hétköznapi darab is lehet.

Különleges, óriási lótuszvirággal díszített irattáska . Persze, nem csak annak lehet használni, mérete, 36x24 cm-s, alapján, de én én úgy vízionálom, hogy 30-as, jólmenő, bankár, kínosan jólvasalt nadrágkosztüm, szigorú szemüveg,  hátrasimított haj, tévedhetetlen precizitást sugárzó női hölgy.

Íme, egy mini retikül, hogy ne csak a hétköznapokra szánt darabok kapjanak szerepet a kollekcióban. Ez a méretben nem annyira (13x19), mint színben és anyagában feltűnő darab, igazából több szerepet is betölthet. Lehet egy estélyi kiegészítője, lehet egy nagyobb méretű neszeszer a táskádban. Engem a színe, az anyaga és a berakása fogott meg. A mérete -  19x13 cm - számomra a nem értelmezhető kategória, ráadásul, nincs vállpántja sem. Szóval elgondolkoztató.

És tessék a piros testvére a türkiz. A színe ragyogó, a textúrája és a 2/3-os csavar igazán különlegessé teszi. Végtelenségig lehetne, színben és mintában variálni. A magam részéről, nagyjából dupla méretben, keresztben horható, lecsatolható, vagy vhogy variálható füllel vonzóbb lenne, mivel ritkán járok koktélruhában. Bár sose lehet tudni mit hoz a jövő.

Gyermekeim, és már itt is van a következő. Nem gondoltam, hogy ezek a csodák így ontják magukat felém. Bár meg kell hogy mondjam, ezúttal kissé meg vagyok lőve. Mivel ez a táska, férfiaknak szól. De miért is? Mert szürke? És mi azt nem hordhatunk? Hát tudjátok mit, én befizetnék erre a nem mindennapi merinó-gyapjúból nemezelelt, 'túlmeretezett' táskára.

Mit mondjak még? Belefér: laptop, könyvek, pelenkák, kaja a gyereknek vagy a shoppingolás eredménye. Bio-pamut bélés, 100% eco.

Hátránya: nó-zár, a nemez hajlamos 'ráragadni' az ember ruhájára, csak kézzel mosható. És hát a feketeleves: 348 $ azért álomodozni lehet.

Ez a táska a legújabb, és egyben a blogban szereplő első kedvencem. Itt találtam: http://www.etsy.com/listing/64506584/turquoise-crochet-bag Szerelem volt első látásra. Finom, csíkos műanyag kerek fülek, szigorúan, könyégig húzható méretben. Hozzá stílusban illő, csíkos szegés. És fantasztikus, dús, már-már giccsbe hajló rózsás és egyéb díszítés.

Hátrányai: nincs bélése, esélyes a nyúlásra. Nincs zárja: esélyes a lopásra. 65,90 $ + 13,50 $ postaköltség: ezt mindenki maga döntse el megéri-e neki. Én mindenestre kokettálok vele, nagyon erősen. Addig pedig nyál csepegtetéssel tengetem unalmas óráimat a neten.